..semmi világrengető...

Volt benne tejszínhabos kávé, meghitt csöndek, nagy nevetések, cinikus öníróniák, mély gondolatok, rengeteg  kutyaszeretet, kutyaszőr és kutyaszar, vihánc mindenki részéről, ciróka szintén, összetartozás, rácsodálkozás, egymásra csodálkozás. Szeretet.... Tovább »

Neki, szerinte egyhangú. Nekem, szerintem nagyzenekari muzsika. Neki, szerinte szürke. Nekem, szerintem szín-kavalkád. Neki, szerinte unalmas. Nekem, szerintem minden benne van. Neki, szerinte hiányos, tökéletlen. Nekem, szerintem hiánytalan és teljes. Neki, szerinte elégtelen. Nekem, szerintem elég. Neki, szerinte az enyém is, az övé is, a világ is. Nekem, szerintem ki – ki saját szemével, lelkével,… Tovább »

A legemberségesebben a kutyám viselkedett.... Tovább »

Tegnap láttam a Tejben, vajban, szerelemben c. Kusturica filmet. Agybajos az a faszi, de a szerethető fajtából, szívesen cimbiznék vele magánemberként.(Ahogy Tarantino rosszindulatú agybajos, a közelembe se az ilyet, ha nem muszáj 🙂 ) Nagy élmény volt ! Az a sírva-nevetős, szívfájdítóan emberi  film, pazar zenével, óriási alakításokkal. Jól esett. Ha van kedved, nézd meg.... Tovább »

  Az egyik tudja, hogy nincsenek kis dolgok. A másik azt hiszi, vannak. Az egyik az apróságoknak is tud örülni. A másik a luxusnyaralásának se. Ennyi.... Tovább »

Sok országban szokás, és nálunk is előfordul, hogy házaknak nevet adnak. Fekvéséről, színéről, eseményről, a tulajdonosáról. Az otthonomnak eddig nem volt neve, magam nem adtam neki, otthonomnak hívtam, mert az. De ma nevet kapott Barát által. Szívemet, lelkemet, barátságomat, otthonomat melengető és nagyon találó nevet:) . Köszönöm-jük, neki is nagyon tetszik. Büszkén viseli  ezentúl a… Tovább »

Ott van neked a…..(anyád, apád, barátod, nagyszülőd, anyósod,apósod, testvéred, szomszédod, gyereked,mikor kire lehet hivatkozni),hallom, hallottam életem során jópárszor.  Indoknak. Meg hivatkozásnak. Meg kifogásnak. Meg mentségnek. Csakhogy a státuszunkat valaki életében azért kapjuk, hogy azt mi teljesítsük be. Az a mi feladatunk. Hogy jól teljesítjük-e, vagy rosszul, az már minket minősít. Anya státuszom engem kötelez a… Tovább »

Az éjjel megint nem aludtam. De ez most szándékos volt! Meztélláb  csatangoltam  a házban. A gardrób ablakánál esőpermetben  könyököltem, élveztem a fázást, meg az eső szagot, meg a talpam hidegét, aztán  ki az erkélyre, ott a fák suhogását, az eső zuhogását, és azt a felüdítő borzongást. Isteni volt.... Tovább »

Volt egy hely, ahova írtam, de az megszűnt a tulaj kénye miatt. Ott senkit nem ismertem, nem is óhajtottam, de a lényeg ott is az írhatnékom volt. Az a lehetőség pont addig tartott, amíg az ismeretlenül  odaírt mondanivalómat ki(s)írhattam magamból. Nincsenek véletlenek. Mint tudjuk 🙂 Az írhatnékom, rajzolhatnékom : a közlésvágyam a világról az én… Tovább »

Mennyire félreértjük és használjuk mentségnek, kifogásnak ezt a tükör dolgot. Az  összes ember, akivel  összehoz a sors, valóban tükör. De nem úgy, hogy olyan, mint én, vagy olyan lesz, mint én, vagy ugyanolyan tulajdonságai vannak, mint nekem, hanem úgy, hogy   – mint az a sokféle foncsorozott üvegdarab  –  belenézek, és meglátom : magamat. Megmutatja, milyen… Tovább »