..semmi világrengető...

Ha látom, hogy valaki a szakadék szélén áll egy lépésre a zuhanástól, kutya – emberi – kötelességem szólni neki, hogy ne tovább ! Ha ő mégis tovább lép, az már az ő döntése.   Szepes Máriát idézve: “Hosszú és különös tapasztalatokkal teli életem alatt megtanultam, hogy az embereket hagyni kell a maguk módján élni. Hiábavaló… Tovább »

is az, amikor szeretsz valakit, valamit? Amikor szeretsz: Alapból és egyáltalán, örömet okoz a létezése. Ha semmit se csinál, akkor is. Örülsz, hogy van. Épp ezért, jó vele lenni. Nincs a terhedre. Nem akarsz tőle szabadulni. Gyengéd figyelemmel veszed körül, cirókálod testét, lelkét, verbálisan, manuálisan, tettekkel. Ha baja van, teljes szívvel segítesz neki kilábalni a… Tovább »

Megígérte. Megtartotta. Isten áldja érte, akárhol is van most.... Tovább »

 ... Tovább »

Gyönyörködöm a múló időmben. Idétlenül. Időtlenül.... Tovább »

Szinte minden nap megnyilvánul ama gyerekkorom óta számomra egyértelmű és sokat hangoztatott megállapításom, mely szerint a víz vizes. Felnőttkoromban ez az egyértelem annyival kiegészült, hogy a körülmények hatására időnként megfagy, vagy légneművé válik, nehéz lesz, megposhad, megbüdösödik, gyilkol, életet ment, megfolyt, mérgez, gyógyít, avagy ihatatlanná válik. A hákettőó az hákettőó, a körülmények azok, amik  – … Tovább »

dehogynem emlékszel. Meglehet, te nem akarsz, de TE emlékszel. Ott legbelül. A lelked legmélyén. Mindannyian emlékszünk mindenre, ami VELÜNK történt : amit tettünk, amit velünk tettek, amit nem tettünk, és amit velünk nem tettek, amit megtanultunk, és amit nem. Ma ebből élünk : emlékszünk, hogy kell olvasni, írni, járni, beszélni, palacsintát sütni, virágot szedni, fázni,… Tovább »

– Emlékszel…? – Nem !!!! – ..és arra, amikor te…? – Nem!!!! – ..és arra, amikor én…? – Arra sem !!!! – .. és arra, amikor mi…? – Nem !!! Nem emlékszem !!! – De hát akkor hol voltál a saját életedben?    A mienkben?    És most?    Most hol vagy?    És ki… Tovább »

Nekem nem muszáj vele lennem, de neki muszáj magával lennie. Egy egész életen át. A Sors jutalma számunkra mi magunk vagyunk. És a büntetése is.... Tovább »

Egyszer volt, hol nem volt,  egy tááááávoli bolygó  kis országának minden lakója egyik reggelen Pinokkió orral ébredt. Egymásra néztek az emberek, és harsányan röhögve mutogattak egymásra : ó te hazug, megnőtt az orrod, jesszus, mekkora lett, na te aztán ótvarnagy hazug vagy. Így csúfolták, gúnyolták a másikat, mígnem jó hosszú idő múlva rá nem jöttek,… Tovább »